A kék gyémánt: A világ leghíresebb drágakő titokzatos története

Kék gyémánt - Hope Diamond
Facebook
LinkedIn

Évmilliókkal ezelőtt született indiai bányákban, hogy a 17. század leghíresebb francia királyainak brossait díszítse, és máig csodálatosan csillog a washingtoni Harry Winston Galériában. A híres Hope Diamond titokzatos és legendás története megerősíti, hogy a gyémántok örökkévalóak, és ragyogásuk joggal lenyűgözte az emberiséget évszázadok óta. Képzeljük el ma minden idők egyik leghíresebb drágakövét, a kék gyémántot, amelyet francia kéknek vagy reménygyémántnak is neveznek.

A cikk tartalma

Mi az a kék gyémánt?

A híres Hope Diamond egy természetes gyémánt, amely elképeszt színével, szépségével, méretével és árával. A 17. században bányászták az indiai Kollur bányában, ahonnan számos koronaékszer származik.

Jelenleg a kék gyémánt 45,52 karátos, ami 9,104 g. Méretében dióhoz vagy galambtojáshoz hasonlítható. Története során azonban számos módosításon esett át. Eredetileg 115 karátos (23 g) becsült tömeggel bányászták.

A kék gyémánt nem csak képletes név. A ritka kő igazán egyedi kék színű, amit a bórnak köszönhet, melyet nyomokban tartalmaz. Ultraibolya fényben vörös foszforeszcenciát bocsát ki. A világ egyik legszebb gyémántjaként tartják számon.

Jelenleg a Hope Diamond aranyba van ágyazva egy Toison d’or medálban. Árát 200-350 millió dollárra becsülik. Érdekesség, hogy egy ilyen drága ékszert a gyémántok királya, Harry Winston adományozott a Nemzeti Természettudományi Múzeumnak, aki egyszerű borítékban 2 dollár 44 centért postázta az intézménynek.

A kék gyémánt története

A gyémánt történetét 1666-ban kezdték írni, amikor egy durván megmunkált, kék színű, 115 karátos kincs Jean-Baptiste Tavernier francia kereskedő kezében találta magát.

Indiából közvetlenül a francia királyi udvarba

Két év telt el, mire Taverniernek sikerült megközelítenie a francia királyi udvart, és 1668-ban maga adta el a gyémántot XIV. Lajosnak. A szeszélyes király megcsiszoltatta a vakító kék követ, és belerakatta egy arany brossba, amelyet a nyakkendőjén viselt. A francia korona kék gyémántja feldolgozás után 69 karátos volt. A történelem szerint a királyi család többi tagja is kedvelte. A brosst XVI. Lajos és felesége Mária Antoineta is szívesen viselte.

A kék gyémánt titka

A kék gyémánt történetének következő 20 évét továbbra is rejtély övezi. A Nagy Francia Forradalom idején a ritka ékszer más királyi kincsekkel együtt elveszett, és két évtizeden át szó szerint elnyelte a föld. Történetének nyomait 1812-től követhetjük újra nyomon, amikor is rejtélyes módon IV. György angol király birtokában bukkant fel. Állítólag a király felesége, Brunswicki Caroline volt a felelős az ékszer Angliába történő csempészetéért. Időközben azonban ismeretlen okokból formáját és méretét megváltoztatta, és az eredeti drágakőből csak a jelenlegi 45,52 karát maradt.

Kék gyémánt ékszerészek és gyűjtők kezében

Néhány évvel később a kék gyémántot Henry Philip Hope brit bankár és gyémántgyűjtő vásárolta meg a királyi birtokról, akinek nevét a kék gyémánt ma is viseli (innen a Hope Diamond). Az ékszer ezután többször is tulajdonost cserélt, mígnem a 20. század elején a híres Cartier ékszercsalád tulajdonában is megjelent. Harry Winston csak 1949-ben vásárolta meg a követ, s aki 9 évvel később az Amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeumnak adományozta ezt a ritka kék gyémántot. A nagylelkű adományozó nevét viselő galériában a mai napig látható ez az egyedi ékszer.

A gyémánt átka vagy egy ügyes marketing trükk?

A legenda szerint a ritka kék gyémánt el van átkozva, és aki megérinti, annak szörnyű sorsa lesz. Sok korábbi tulajdonosa kegyetlen körülmények között halt meg, kivégezték, meggyilkolták, börtönbe dobták, vagy tragikusan halt meg valamelyik családtagja. Az ilyen sorsok és halálesetek azonban a múltban nem voltak szokatlanok. Tehát egy titokzatos átok állt a kék gyémánt tulajdonosainak szerencsétlensége mögött?

A történészek ma inkább abban hisznek, hogy az átok legendája Pierre Cartier ügyes reklámfogása volt. A legendás misztikum segített neki felkelteni az érdeklődést e kék gyémánt iránt, s ezáltal a világ egyik legritkább ékszer-műtárgyává emelte, és jóval magasabb áron adta el.

Tetszett a cikk? Ne felejtse el megoszatni.

Facebook

LEGÚJABB CIKKEK